ingyenes webstatisztika
     
 


Emésztés

Ez a cikk az emésztésről és annak esetleges zavarairól szól. Egy sportolónak nemcsak izmai növelésével kell foglalkozni, hanem nagyon fontos a megfelelő táplálkozás is. Ebben az anatómiai ismertető rovatban még csak érintőleg fogok ismertetni néhány táplálkozással kapcsolatos fontos információt, mert itt még csak az emésztőrendszer tulajdonságaival és funkciójával foglak megismertetni.

Az emésztés mindenki számára érthető fogalom. Aki nagyon röviden szeretné megismerni a rendszer „kellékeit”, íme, egy gyorstalpaló: a tápcsatornánk a szájüreggel kezdődik, majd folytatódik a garattal, mely egyenesen a nyelőcsőbe fut, ami egyenesen a gyomorba szállítja a tápanyagot. Emésztés után megy a vékonybélbe, majd vastagbélbe és a végbél nyílásán távozik a felesleges salakanyag. Aki ezt már tudja, annak nem lesz nehéz nyomon követni a következőket.

A fogaink kezdik meg a táplálékunk emésztését. Konkrétan felaprítják apró darabokra miközben a nyál enzimek segítségével még jobban segíti az emésztésben. Ez a nyálképző reakció már az ételek ízére, illatára elkezd termelődni, az epe is termelődni kezd és a gyomor is reagál rá. Itt van egy fontos dolog. Jól rágjuk meg az ételeinket, könnyebben fogjuk megemészteni azokat. A falatot továbbítjuk a nyelőcső felé, amely folyamatos, gyűrűszerűen összehúzódó mozgással elszállítja a gyomorba. A nyelőcső olyan kígyószerűen mozog, hogy akár fejjel lefelé is képesek vagyunk inni. A gyomor pepszint és gyomorsavat (sósav) tartalmaz, úgynevezett fehérje-bontó enzimeket. Itt lehasadnak az aminosavak, amik a következő szervek működésére hatni fognak. Amikorra már teljesen pépes lesz a bevitt étel, a patkóbélbe kezd áramlani néhány köbcenti adagokban a gyomorkimeneten át.

A gyomor nagyszerűen „figyel” a patkóbél telítettségére, ha az megtelik, akkor a gyomor megvárja, amíg az újra befogadóképes nem lesz. Ezt a vegetatív idegrendszer szabályozza. A patkóbélbe került anyag hatására bélhormonok szabadulnak fel, ami kinyitja az epemirigy és hasnyálmirigy közös záróizmát és összehúzza az epehólyagot, így az epe és a hasnyál a nyombélbe jut és keveredik az étellel. Ennek hatására felfokozzák a hasnyálmirigy emésztőenzimeinek termelését. Ha túl savanyú a tápanyag, még több enzimet termel, ami semlegesíti. Itt találhatóak agyi hormonok is, amik közvetítik a jóllakottság érzetét.

Itt már apró részekre bomlik a bevitt tápanyag és egyenesen a véráramon vagy a nyirokutakon át elszállítódnak a megfelelő helyükre. Vannak olyan ételek, amiket a gyomrunk nem tud megemészteni és rothadni kezd, ami bélgázt vagy puffadást eredményez. A vékonybél is termel enzimeket, amik segítik az emésztést, de ha azok is „belekontárkodnak”, akkor nem jut elég anyag a sejtekhez. Ekkor lépnek fel az emésztési problémák: tejcukor-intolerancia, vagyis a tejben lévő cukor nem emésztődik, csak erjed és gáz képződik, vagy puffadást okoz, vagy akár hasmenést is. Persze vannak kivételek, a gyümölcscukor egy kivétel, tehát szerencsére gyümölcsöt lehet bármennyit fogyasztani.

Rostokat szintén ha tehetjük ne feledjük el, jobban teríti el a táplálékot, jobban hozzáférnek az enzimek.


A vízivás meg kifejezetten ajánlott, mivel folyadék formájában szívódik fel a szervezetben, így gyorsabban is eljut és könnyebb az emésztés is napi 1,5-2 liter folyadékkal.

Magyarán az emésztés egy olyan érzékeny folyamat, ha nem figyelünk rá, „furcsa” dolgok történnek meg velünk. Nem egyszer hallani, hogy „pedig olyan keveset eszem”- csak azt nem mondja mennyi kalória van benne, vagy aki sokat eszik, de tartalmában gyenge ételt, bizony nem fog gömbölyödni. Nem kizáró ok a genetika és még egyéb millió dolog, amiért nem érjük el a kívánt formát. Viszont ez is ad valamennyit nekünk, ezért figyeljünk oda rá.